„Cironia Köztársaság” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2017. október 12., 20:35-kori változata

Cironia Köztársaság (röviden Cironia) az Atlanti óceán keleti felén fekvő sziget, Floridától nyugatra, Kubától észak-nyugatra. Hozzá legközelebb keletre az Amerikai Egyesült Államok található, dél-keletről a Bahama-szigetek határolják, közel 125 mérföldre. Területe: 90.014 km2 Cironia éghajlata párás szubtrópusi. A hőmérséklet az óceán közeli fekvése miatt kiegyenlített, enyhe tél és meleg nyár jellemzi. A téli átlagos hőmérséklet 3-8 °C, a nyári 32-36 °C körül mozog. Időnként északról érkező hidegfrontok lehűtik a sziget fölötti levegőt, heves viharokat okozva. A tél száraz, ám az év maradék kilenc hónapjában gyakoriak az esőzések. Nyáron többször előfordulhat tornádó, de ezek intenzitása közepesnek mondható. Jelentős időjárási jelenség a májustól novemberig tartó hurrikánszezon, amikor is évente három-négy jelentősebb hurrikán éri el a szigetet.

A sziget északi kétharmada dombokkal övezett síkság, mely növénytermesztésre alkalmas talajból áll. A síkság átlagos tengerszint feletti magassága 237 méter. Délen két hegye van: nyugatra az alacsonyabb (1109 m) Mount Peak, a magasabb – mely egyben az ország legmagasabb pontja is – Grand Peak (2178 m). A két hegyet magas dombság húzódik, mely a délebbre fekvő síkvidék éghajlatát is befolyásolja. A két hegytől délre fél-sivatagos, sivatagos síkvidék fekszik.

Cironiának egy nagy (Hartwell) és több kisebb tava van, melyek főként a hegyekben, illetve az északi, csapadékban gazdag síkságon fekszenek. Négy nagy folyója van: délen a sivatagon is átvágó Nulon, keleten a több ágra szakadó Snake River. Nyugaton az ország legnagyobb tavából eredő, majd rövid közös szakasz után kettéváló Graham (északabbra) és John River (délebbre). Folyóinak vízhozama magasnak mondható, esésük azonban kicsi. Az ország népessége 8,15 millió fő, az etnikai arányokat tekintve a fehér lakosság aránya 73,6%, akiket a néger népesség követ 11,7%-kal, míg a latinók aránya 3,2%. Vallási szempontból a protestánsok aránya meghatározó (61,5%), akiket a katolikusok követnek (22,5%).

Gazdaságilag stabilnak mondható az ország helyzete, amíg az ország középső és északi részén helyezkednek el a jelentős ipari központok, addig délen főként a mezőgazdaságból és a tengeri kereskedelemhez kapcsolódó szolgáltatásokból élnek. Az ország 23 megyére és Ridgefield CC fővárosra oszlik. A legnagyobb város az unioni Silver City, ahol valamivel több, mint 424 ezer ember él, de számos nagyobb város található még az ország középső és nyugati felén, ezenfelül jelentős a vidéki kisvárosok száma.

Az első települések nyomait i.e. 7000 körülire teszik a kutatók, amikor is a még az alacsony tengerállás miatt még szárazföldi kapcsolat is létezhetett a mai Florida területével. A tengerszint emelkedésének következtében az itt élő emberek elszakadtak a szárazföldtől, és önálló fejlődésnek indultak. Egy külön indián törzs alakult ki, melynek tagjai feltehetőleg a helyi növényzetből, kagylókból és halakból álló étrenden tartották el magukat, illetve a vonuló madarak lehettek táplálékforrásaik.

A törzs nevét nem tudjuk, a kis sziget nagy lélekszámot nem tudott eltartani, így az első gyarmatosítók megérkezésekor körülbelül 20.000 lakosa lehetett a szigetnek, azonban már fejlett mezőgazdaság és településszerkezet jellemezte az itt lakókat. A gyarmatosítás kezdetével egy új korszak köszöntött a szigetre, mely a helyi őslakosság lélekszámának drámai csökkenését okozta.

Az 1900-as évek elejétől kezdve viszonylagos békesség honol a szigeten. Az USA egy katonai, majd később egy légi bázist létesített a sziget közepén, egy kisebb hadikikötőt a sziget dél-nyugati csücskén, melyen a helyi lakosság szolgált a világháborúk alatt is. A viszonylag kései rabszolga-felszabadításnak köszönhetően kis feszültség alakult ki a szárazföldi és a szigeten élő amerikaiak között, hiszen a rabszolgatartók számára ez komoly anyagi áldozattal járt. A feszültség akkor vált társadalmi problémává, amikor az Egyesült Államok Pearl Harbor után lépett a második világháborúba, és a sorozások során a nem fekete lakosság úgy érezte, ők viselik a háborús terheket minden téren.Az elégedetlenség odáig fajult, hogy az USA kormányzata - egy esetleges háborút a szigettel elkerülve - kénytelen volt önálló alkotmányt felkínálni a szigetnek. Az eredeti tervek szerint az Amerikai Egyesült Államok egy önálló állama lett volna a sziget, de a helyi lakosság - érdekes módon a feketék támogatásával is - úgy döntött, hogy nem kívánnak az USA részei lenni, és önálló országként kívánják definiálni magukat, így 1945-ben kikiáltották függetlenségüket.

Etimológia

Történelem

A kezdetek

Középkori Cironia

A felfedezések kora

A spanyol gyarmati évek időszaka

Megjelennek az angolok

Az angol befolyás évszázada (1761-1898)

A hétéves háború utáni berendezkedés és az áprilisi mészárlás

Csatlakozás a 13 gyarmathoz

Felkelések az angol uralom ellen (1791-1842)

A Columbia Paktum (1845)

Cironia és az Amerikai Polgárháború

Lazuló függőség, enyhülő elnyomás az 1870-es években

A Lynwoodi Konvenció (1885) és az új berendezkedés

Az amerikai-spanyol háború, Cironia kiszakadása a birodalomból (1898)

Az amerikai fennhatóság (1898-1946)

Új struktúra születik

Cironok az Egyesült Államok szolgálatában

Az I. világháború

Cironia és a gazdasági válság

A New Deal Cironiában

A függetlenség és a Granttowni Konvenció (1945-46)

A Ciron Köztársaság

Az 1946-os választások

Elnökválasztás

Kongresszusi választások

Kormányzóválasztások

Az I. Taylor-adminisztráció

A kormányalakítás, kezdeti törvények

A félidős válas

Eredmények, kudarcok

Az 1950-es választások

Elnökválasztás

A progresszív előválasztás

Az elnökválasztási kampány

Kongresszusi választás

Kormányzóválasztás

A II. Taylor-adminisztráció

Kormányzati jelöltek, szenátusi meghallgatások

Kormányzati prioritások

A félidős választások

Félidős választások, 1952