Virginia House of Delegates elections, 2017
<a href="/wiki/Virginia" title="Virginia"><img alt="Virginia" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/47/Flag_of_Virginia.svg/50px-Flag_of_Virginia.svg.png" width="50" height="34" class="thumbborder" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/47/Flag_of_Virginia.svg/75px-Flag_of_Virginia.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/47/Flag_of_Virginia.svg/100px-Flag_of_Virginia.svg.png 2x" data-file-width="1280" data-file-height="877" /></a>
|
| ← 2015 |
November 7, 2017 |
2019 → |
|
All 100 seats in the <a href="/wiki/Virginia_House_of_Delegates" title="Virginia House of Delegates">Virginia House of Delegates</a>
51 seats needed for a majority |
| |
Majority party |
Minority party |
| |
<a href="/wiki/File:Bill_Howell,_Speaker_of_the_Virginia_House_of_Delegates_(Republican).png" class="image"><img alt="Bill Howell, Speaker of the Virginia House of Delegates (Republican).png" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c3/Bill_Howell%2C_Speaker_of_the_Virginia_House_of_Delegates_%28Republican%29.png/133px-Bill_Howell%2C_Speaker_of_the_Virginia_House_of_Delegates_%28Republican%29.png" width="133" height="160" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c3/Bill_Howell%2C_Speaker_of_the_Virginia_House_of_Delegates_%28Republican%29.png/200px-Bill_Howell%2C_Speaker_of_the_Virginia_House_of_Delegates_%28Republican%29.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c3/Bill_Howell%2C_Speaker_of_the_Virginia_House_of_Delegates_%28Republican%29.png/267px-Bill_Howell%2C_Speaker_of_the_Virginia_House_of_Delegates_%28Republican%29.png 2x" data-file-width="561" data-file-height="672" /></a> |
<a href="/wiki/File:David_Toscano_2010.jpg" class="image"><img alt="David Toscano 2010.jpg" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a0/David_Toscano_2010.jpg/133px-David_Toscano_2010.jpg" width="133" height="160" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a0/David_Toscano_2010.jpg/200px-David_Toscano_2010.jpg 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a0/David_Toscano_2010.jpg/267px-David_Toscano_2010.jpg 2x" data-file-width="560" data-file-height="672" /></a> |
| Leader |
<a href="/wiki/William_J._Howell" title="William J. Howell">Bill Howell</a> |
<a href="/wiki/David_Toscano" title="David Toscano">David Toscano</a> |
| Party |
<a href="/wiki/Republican_Party_(United_States)" title="Republican Party (United States)">Republican</a> |
<a href="/wiki/Democratic_Party_(United_States)" title="Democratic Party (United States)">Democratic</a> |
| Leader since |
January 8, 2003 |
November 11, 2012 |
| Leader's seat |
28th |
57th |
| Seats before |
66 |
34 |
| Seats won |
48 |
49 |
| Seat change |
<img alt="Decrease" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ed/Decrease2.svg/11px-Decrease2.svg.png" title="Decrease" width="11" height="11" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ed/Decrease2.svg/17px-Decrease2.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ed/Decrease2.svg/22px-Decrease2.svg.png 2x" data-file-width="300" data-file-height="300" />15 |
<img alt="Increase" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b0/Increase2.svg/11px-Increase2.svg.png" title="Increase" width="11" height="11" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b0/Increase2.svg/17px-Increase2.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b0/Increase2.svg/22px-Increase2.svg.png 2x" data-file-width="300" data-file-height="300" />15 |
| Popular vote |
1,075,206 |
1,306,384 |
| Percentage |
43.76% |
53.17% |
| Swing |
<img alt="Decrease" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ed/Decrease2.svg/11px-Decrease2.svg.png" title="Decrease" width="11" height="11" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ed/Decrease2.svg/17px-Decrease2.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ed/Decrease2.svg/22px-Decrease2.svg.png 2x" data-file-width="300" data-file-height="300" />15.84% |
<img alt="Increase" src="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b0/Increase2.svg/11px-Increase2.svg.png" title="Increase" width="11" height="11" srcset="//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b0/Increase2.svg/17px-Increase2.svg.png 1.5x, //upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b0/Increase2.svg/22px-Increase2.svg.png 2x" data-file-width="300" data-file-height="300" />17.42% |
|
<a href="/wiki/List_of_Speakers_of_the_Virginia_House_of_Delegates" title="List of Speakers of the Virginia House of Delegates">Speaker</a> before election
<a href="/wiki/William_J._Howell" title="William J. Howell">Bill Howell</a>
<a href="/wiki/Republican_Party_(United_States)" title="Republican Party (United States)">Republican</a>
|
Elected <a href="/wiki/List_of_Speakers_of_the_Virginia_House_of_Delegates" title="List of Speakers of the Virginia House of Delegates">Speaker</a>
TBD
|
|
A mandátumok megoszlása pártonként
Legutolsó választási előrejelzések
Küzdelmek összefoglalója
A küzdelmek teljes listája
- Tíz progresszív szenátornak kell újra megmérettetnie magát.
- Hat reformpárti szenátornak kell újraindulnia.
- Három reformpárti szenátor jelentette be újraindulását.
- Egy reformpárti szenátor jelentette be visszavonulását.
Belfort
Főcikk: Szenátusi választás 1952, Belfort
Az első ciklusát töltő progresszív Danny Sanchez újraindul a mandátumáért.
Mivel Sanchez szenátor határozott támogatója a szegregációnak, nem zárható ki, hogy a Progresszív Párton belül is lesznek ellenfelei, a mérsékeltek Briand Alday liberális aktivistával számolnak leginkább. 1946-ban a voksok 56 százalékát szerezte meg.
A Reform Párt oldaláról Ronald Tanner egykori katonai parancsnok jelentette be indulását, aki többek között a déli megyék megregulázását ígéri. Michael Jezza képviselő is bejelentette indulási szándékát.
Burkhill
Főcikk: Szenátusi választás 1952, Burkhill
Az első ciklusát töltő progresszív Anthony Smith szenátor mandátuma kerül megújításra, aki még nem nyilatkozott újraindul-e. 1946-ban a voksok 54 százalékával választották meg.
A Reform Pártbaól James Ford vállalkozó jelentette be indulási szándékát. James Burke kongresszusi képviselő neve merül fel a legtöbbször, de az esélyesek között tartják számon Carl Jonhsont, aki a President Palace kabinetfőnöke.
Clark
Főcikk: Szenátusi választás 1952, Clark
Az első ciklusát töltő progresszív szenátor, Adam Kissinger mandátuma kerül megújításra, aki még nem nyilatkozott újraindul-e. 1946-ban a voksok 51 százalékával győzött.
A progresszívak közül eddig Brendon Fletcher jelezte, hogy elindul az előválasztáson a hivatalban lévő törvényhozó ellen.
A Reform Párt soraiból Wintson Bell jelentkezett a jelöltségért.
Cook
Főcikk: Szenátusi választás 1952, Cook
Az első ciklusát töltő progresszív szenátor, Andrew Fox mandátuma kerül megújításra, aki még nem nyilatkozott újraindul-e. 1946-ban a voksok 57 százalékát szerezte meg.
A Reform Párt előválasztására eddig Richard Rawlings és Bernadth Robinson jelentkezett.
Denfield
Főcikk: Szenátusi választás 1952, Denfield
Az első ciklusát töltő reformpárti szenátor, Jack Robinson mandátuma kerül megújításra, aki újraindul jövőre. 1946-ban a voksok 51 százalékával győzött. 1946-ban a voksok 54 százalékát szerezte meg.
A Reform Párton belül John Prescott jelentkezett eddig Jack Robinson ellenfeleként.
Eagle
Főcikk: Szenátusi választás 1952, Eagle
Az első ciklusát töltő progresszív szenátor, Kate McKinson újra megméretteti magát a félidős választásokon. 1946-ban a voksok 51 százalékával győzött. 1946-ban a voksok 51 százalékát szerezte meg.
Victor Raynard, Lynwood polgármestere jelentkezett eddig a reformpárti politikusok közül.
Edmund
Főcikk: Szenátusi választás 1952, Edmund
Martin Ricketts, a Reform Párt szenátora 1946-ban 52 százalékkal szerezte meg a szenátusi mandátumot, és bejelentette, hogy újraindul mandátumáért. A Reform Pártból még senki sem jelentkezett, hogy kihívná a hivatalban lévő törvényhozót.
A progresszív jelöltségért Peter Elfman és Dominick Stannard jelentkezett eddig.
Garfield
Főcikk: Szenátusi választás 1952, Garfield
Garfield szenior szenátora, Hans Wermuth, 1946-ban a szavazatok 53 százalékát kapva szerezte meg pártjának Garfield megye szenátori székét. A törvényhozó nem indul újra.
A Reform Pártból eddig Jack Shepard, a Képviselőház többségi vezetője jelezte indulási szándékát.
Progresszív oldalról Mickey Rooney jelezte indulási szándékát.
Graham
Főcikk: Szenátusi választás 1952, Graham
Graham megye 3. osztályú szenátusi mandátumának a megújítását 1952. november 8-án fogják megtartani egy időben más szenátusi választással, képviselőházi választással.
A hivatalban lévő progresszív szenátor, Bed Harricksen újraindul. Hat évvel korábban a szavazatok 56 százalékát szerezte.
A Reform Párt előválasztására Otto Fibonacci jelentkezett.
Lassen
Főcikk: Szenátusi választás 1952, Lassen
Lassen megye 3. osztályú szenátusi mandátumának a megújítását 1952. november 8-án fogják megtartani egy időben más szenátusi választással, képviselőházi választással.
A hivatalban lévő progresszív szenátor, Emily Swann még nem nyilatkozott, hogy újraindul-e. Hat évvel korábban 53 százalékot szerzett.
Legrand
Főcikk: Szenátusi választás 1952, Legrand
Anthony Lombardi, a Reform Párt szenátora még nem döntötte el, hogy újraindul-e a mandátumáért. A Reform Pártból még senki sem jelentkezett, hogy kihívná a hivatalban lévő törvényhozót. Hat évvel korábban 59 százalékkal választották szenátornak.
A progresszívak közül Donald Lovato és Tom Oberstein jelezte indulási szándékát.
Madison
Főcikk: Szenátusi választás 1952, Madison
Cliff Bedroom kisebbségi vezető mandátuma 1952-ben kerül megújításra. Az 1950. évi elnökválasztás progresszív jelöltje hat évvel korábban 52 százalékkal nyerte meg a versenyt Harold Wynn későbbi munkaügyi miniszterrel szemben.
Habár párton belül nincs komoly kihívója, és jelentős összegekkel rendelkezik, a Reform Pártban több esélyes jelölt is rajthoz állhat.
Oakland
Főcikk: Szenátusi választás 1952, Oakland
Az első ciklusát töltő progresszív szenátor, David Coleman mandátuma 1952-ben kerül megújításra, aki újraindul jövőre. 1946-ban a voksok 57 százalékával győzött.
A Reform Párt politikusai közül még senki sem nyilatkozott, hogy indulna.
Perry
Főcikk: Szenátusi választás 1952, Perry
Az első ciklusát töltő progresszív szenátor, Charlton Kenith mandátuma 1952-ben kerül megújításra, aki még nem nyilatkozott újraindul-e. 1946-ban a voksok 57 százalékával győzött.
Union
Főcikk: Szenátusi választás 1952, Union
Az első ciklusát töltő reformpárti szenátor, Peter Noun úgy döntött, hogy újraindul szenátusi székéért. 1946-ban a voksok 57 százalékával győzött.
A progresszív jelöltségért Thomas Chan száll harcba.
Walker
Főcikk: Szenátusi választás 1952, Walker
Az első ciklusát töltő progresszív szenátor, Isador Berny mandátuma 1952-ben kerül megújításra, aki még nem nyilatkozott újraindul-e. 1946-ban a voksok 57 százalékával győzött.
A Progresszív Pártból René Artois jelezte indulási szándékát.
Lásd még
=== Hivatkozások ===